Igen. Ez A Djanni étterem, nagy A-val. Bulgária, Napospart, szerintem, kultikus étterme. Aki arra jár mindenképp nézzen be, és kóstoljon meg jópár fogást, megéri.

Ez az a hely, ahol az emberek szakadó esőben is sorban állnak, csak azért, hogy bejussanak. Ezt, ha nem saját szememmel látom, El sem hiszem. A környező éttermek, épp hogy tele, vagy félig, ez meg pörög ezerrel.

Az itteni éttermeknek is szerves része a behívó ember, a vendégszerző, a becsábító. It 3 ember van, 2 éve is ugyanezek voltak itt, most is. Az a legkomolyabb, hogy minden rétegnek megvan a maga behívóembere. Persze nincs leosztva ki kit hívhat be, de azért le lehet venni. Tenkó a szépfiú, aki a lányokat leveszi a lábukról, hogy később a barátjukkal odamenjenek. Boris a mindenes, Ő szerintem egy Jolly Joker, ugyanúgy be tud vágódni a lányoknál, mint mondjuk egy családnál, vagy azoknál, akik párban érkeznek. George pedig a sármos negyvenes, aki az érettebb korosztályt invitálja. Vacsoraidőben viszont nem a vendégszerzés volt sz elsődleges feladatuk, hanem az , hogy gördülékenyen váltsák egymást a vendégek. Mondhatnánk, hogy futószalagon jöttek mentek az emberek. Eszméletlen nagy volt az összhang közöttük, és a felszolgálók között. Minden vendégnek megtalálni a megfelelő helyet, mondjuk, hogy egy pár ne foglalja el a négyfős, vagy a nagyobb asztalt, nem kis meló. Sok kommunikáció kell és összhang ami teljes mértékben megvolt közöttük. Persze fontos  a maximális helykihasználás, minél több vendég, de akkor is tetszett, hogy mindenki tudta mi a dolga, mit hova, hol, hogy kell csinálni.

Kiszolgálás, profi, nagyon rohanós, de kellően figyelmes, nem tolakodó. Ez nem aza hely ahová ketten el lehet bújni. Pörgős, világi, mondhatnám azt is hogy trendi, a helyi ízekkel, bőséges kínálattal, és nagyon korrekt árfekvéssel. Ez az étterem nagyon kedvező árakkal dolgozik. Itt is nagyon finomak az ételek, kellően bőséges adagokkal. Pizzától, a roston sült fogásokig, a hagyományos bolgár konyha fogásaival, tengeri herkentyűkkel, szárnyasokkal, emlősökkel, salátával, mindennel meg lehet próbálkozni. Ezt szemmel tartva, amit abban az egy hétben ki lehetett próbálni, azt megízleltük. 1 hét természetesen nem elég, hogy egy étterem étlapját végigegyük, de elég ahhoz, hogy véleményt tudjunk mondani róla.

Rengeteg féle salátát ettünk. Kóstoltuk a polip-, tonhal-, tengergyümölcsei-, cézár salátát, és ami nem maradhat ki, ha bulgáriában jár az ember, az a Sopszka saláta.  Az alapanyagok frissek, ressek, ropogósak és nem egy utolsó szempont, hogy valami eszméletelen finomak, ízletesek. A bolgár joghurt szerintem verhetetlen a maga nemében, krémes, zamatos és könnyű. Egy főétel salátával nagyon laktató, és könnyű, nem lehet tőle megbetegedni, maximum szétdurranni.

Az étterem tengeri herkentyűi roston, párolva, főzve, rántva, szinte mindenhogy kaphatóak. Ami nagyon megfogott egy nagy tál feketekagyló (körülbelül 1 kg, persze héjastól) paradicsomos szósszal. Ez egy nagyon finom paradicsomos, fokhagymás, bazsalikomos, vöröshagymás, citromos szósz volt, ami az utolsó cseppig elfogyott. Kóstoltunk még tigrisákot grillen, tintahal karikákat panírozva, kisebb nagyobb halakat, kagylót panírozva, jó citromosan. Ha visszagondolok, már most kezdek jól lakni.

Csirke ételeik is nagyon ütősek. Tejszínes-kéksajtos-spenótos csirke és a csirkemell brokkolival és spárgával töltve, panírozva, tuti nyerő fogások. Persze ott van még a marha-, disznó-, birkahúsból készült ételek, amik legalább anyira finomak, mint a szárnyasok.

És amikért nagyon érdemes odamenni, azok a grillezett ételek, de ezt már csak holnap tudjátok meg, hogy milyen is...