Hát igen, a  grillkonyhájuk. Látványkonyha, tele van nyárson forgó, grill lapon sülő húsokkal, hatalmas nyársakkal és a konyhában pörgő szakácsokkal. Mert pörögnek, nem gyengén, de nem kapkodnak, megy minden a maga medrében. Elég gyors folyású a folyójuk.

Korábban szerepelt a kínálatukban egész csirke, darabolva, nyárson, de sajnos már leapadt az adag. Hát abból akkor ketten degeszre ettük magunk, csak úgy szuszogtunk a végén. Most helyette ettünk bárány, és disznóhús nyárson. Ezek bejöttek, mert egyik sem volt száraz, szétégetett. Nagyon kellemes fűszerezésű, kellően megsült húst kaptunk, a már jól megszokott salátával. Mit ne mondjak, elég is volt. Azért, hogy tudjunk levegőt kapni lesétáltuk azért.

Grillezve jött a tigrisrák, aminek nagyon bejött a füstös íze. Most mondhatjátok, persze, mert grillen csinálták, de amit kóstoltunk ilyen jellegű ételeket, egyiknek sem  volt az az agyonfüstözött íze. Ennek a ráknak kimondottan jól állt a füstös íz. Csak hát mire kibontottuk a húst a burokból, könyékig rákpáncélosak lettünk. De ez legyen a legnagyobb baj.

Hogy változatos legyen a rendelésünk megkockáztattam egy hatalmas steaket bors mártással. Közepesen átsütve kértem, csak csínnyán a vérrel alapon. A borsmártás selymes, pikáns ízű volt, a hús is úgy elkészítve, ahogy kértem. Külseje jó megsült, belül azért még marad elegendő lé.

jó nagy tányérra szervíroztak mindig, kicsit becsapós, tányéron nem mutat a legnagyobbnak, de amikor megettem, nem tudtam mitől laktam jól.

A nyársakkal úgy szaladgált a felszolgálók, mintha csak sima esernyők lettek volna. Persze esernyővel is lehet sérülést okozni, de a nyárs az kicsit keményebb. Ráadásul nem volt nagy területük a rohangálásra. Biztos van ez így más helyen is, hogy ennyire profi a bagázs, de azért akkor is felfigyel az ember ilyenekre, ha már volt szerencséje pár étteremben enni.